A lúgosító diéta alapjai

Minden amit eszünk és megemésztünk, vagy lúgosítja, vagy savassá teszi a vért. A testünkben lévő vér, nyál, és vizelet hármasa próbál fenntartani egy enyhén lúgos kémhatást a testben.

Ha sikerül fenntartani a pH-értéket, az hatékonyan védelmet jelent a különböző baktériumoktól, vírusoktól, és gombás fertőzésektől.

Ha azonban felborul az egyensúly és savas kémhatás uralkodik el, az könnyen betegségek kialakulásához vezet, hiszen ebben az esetben a szervezet megpróbál lúgosítani különféle ásványok segítségével, mint pl. kalcium, magnézium, kálium, vagy nátrim..

A kalcium kivonása például csontritkulást, az savasodás általában pedig artériás betegségeket idéz elő. Egy egészséges lúgosító diéta friss zöldségekből, csonthéjasokból, gabonafélékből és hüvelyesekből áll.

Amit el kell kerülni, az az élesztő és cukor fogyasztása. Ebbe beletartozik minden hőkezelt és erjesztett étel (kenyerek).

Fontos tudni, hogy amikor valaki átvált lúgosító diétára, egyfajta elvonási tünetek jelentkezhetnek a testben, ennek azonban nem súlyosak a tünetei; néhány napig, vagy 1-2 hétig tart. Nem ajánlott továbbá antibiotikumok fogyasztása a lúgosító étrend mellett. Ha mégis szedünk valamilyen nélkülözhetetlen gyógyszert, fontos probiotikummal kísérni. A sok előnye ellenére azért túlzásba sem szabad vinni a lúgosító diétát, ugyanis görcsöket, fáradtságot, viszketést, gyomorbántalmakat, és ízom/ízületi bántalmakat okozhat.

A krónikus veseelégtelenségben szenvedőknek továbbá nem ajánlott ezen diéta. A hagyományos orvoslásban nem igazán elterjedt diéta ez, azonban egyre többen felismerik, hogy segítségével megakadályozhatjuk a vesekövet, a csontritkulást, és az izmok degenerációját. Így érdemes időszakosan beiktatni életünkbe.