A Táplálkozászavarok Titkos Belső Okozói

Ha megfigyeljük azokat a főleg hölgyeket, akik anorexiában vagy bulimiában szenvednek észre vehetjük, hogy mindegyikükre jellemző egyébként, hogy okosak, kreatívak, tehetségesek és rendkívül érzékenyek is. Miért van akkor, hogy ennyi pozitív tulajdonság ellenére mégis koplaltatják magukat?

Az okot nem a felszínen kell keresni. Ők tisztában vannak azzal, hogy amit magukkal tesznek az nem jó, tudják hogyan kellene táplálkozniuk mégis valami belső kényszer hajtja őket arra, hogy ezt tegyék. Nem azzal kell tehát foglalkozni a kezelésük során, hogy megtanítsuk milyen élelmiszereket kellene fogyasztaniuk és nem is a tápanyagfelvételük hibás, hanem kicsit mélyebbre kell ásnunk méghozzá a tudatalattiban. 

Az önkoplaltató embereknek nagyon negatív énképük van. Éppen ezért cselekedeteikkel akaratlanul is azon munkálkodnak, hogy eltűnjenek, hogy megbüntessék magukat. Ezek az emberek rendszerint valamiben nagyon tehetségesek, de nagyon önfeláldozóak is azaz ők szó szerint beérik néhány morzsával, míg mások teleeszik magukat.

Önromboló viselkedésformák

Anorexia esetén a személy egy olyan viselkedésformát követ, amely elutasítja az ételt, míg bulimia kapcsán ezt a viselkedésformát az evéskényszer és az étel kiadása jellemzi. A viselkedésformákat azonban nem lehet viselkedés szintjén megváltoztatni, ehhez le kell menni a programig a gondolatokig, ami kiváltja azt az érzést ami ilyen-olyan viselkedésre jelen esetben a koplalásra késztet.

Közfelfogásból fakad

Ha belegondolunk miért alakultak ki a nőknél olyan gondolatok, érzések és később viselkedés mely saját testük ellen fordul könnyen rátalálhatunk a válaszra. A történelem során a nők értékét a testük határozta meg és habár már nem adják-veszik a nőket, a média most is a tökéletes testű nőket részesíti előnyben. Ha tehát mindenhonnan az a hatás éri egy nőt, hogy értékét a fizikai teste, megjelenése adja (ami persze nem igaz, de ez a közfelfogás), de saját önbecsülése rendkívül alacsony vagy énképe negatív, az eredmény az lesz, hogy büntetni akarja a szerinte nem elég értékes fizikumát. A testét pedig egyértelműen úgy bünteti, ha megvonja tőle az ételt. Ha ezt a beidegződést sikerül megváltoztatni a táplálkozászavarnak meg kell szűnnie.