Anorexia és Bulimia - Táplálkozási Zavarok

Az anorexia és a bulimia két nagyon gyakori táplálkozászavaros betegség a lányok körében. A pszichés eredetű betegségek súlyos szövődményekhez is vezethetnek, ezért minél előbb felismerjük, annál jobb!

Anorexia

A vágy, jelen esetben az étel, étkezés utáni vágy elvesztését jelenti szó szerint.

Az anorexiás betegnek nincs étvágya, nem akar enni és nem is eszik. Ez azonban nem merül ki ennyiben, a betegség fontos része, hogy az étvágytalanság pszichés eredetű. Az egyén énképe teljesen torz, másokat képes reálisan értékelni, de önmagát nem. Célja a fogyás, minden áron és nem számít, hogy mennyit fogyott már, nincs megállás. 

Ez tulajdonképpen egy olyan tartós étvágytalan állapot, aminek a hátterében valamilyen nagy stresszhelyzet, depresszió, szorongás áll. Ez a rossz lélekállapot van akiknél öngyilkossági hajlamban, van akinél a táplálkozási zavarral, az anorexiában testesül meg. Ezért kezelése mindenképpen pszichológus bevonásával történik. Az ilyen megbetegedések majd 10%-a halállal végződik.

Bulimia

A bulimia szóról legtöbbünknek azonnal az önhánytatás jut az eszébe, bár itt sokkal többről van szó. A betegség alapvető tünetei a falásrohamok. A bulimiás ember folyamatosan megvonja magától az ételt, majd egyszerre falja fel az egy normál adag sokszorosát. A falásroham során megadja magának mindazt a ételt, italt és édességet, amit addig folyamatosan megvont önmagától. Örök igazság, hogy amit eltiltanak tőlünk az kell a legjobban… Amikor eltöltötte a bulimiást a kielégültség érzése, amit az elfogyasztott kajamennyiség okozott, hirtelen rádöbben, hogy rosszat tett. Alakját szeretné ugyanis csinosítani (hiszen ezért nem evett eddig), rátör tehát a bűntudat. A lelkiismeret furdalást megpróbálja ellensúlyozni. Ez leggyakrabban tényleg hánytatással történik, de akad aki inkább hihetetlen mennyiségű edzésprogrammal teszi ezt.

A bulimiás esetek ritkábban derülnek ki, hiszen az anorexiásokkal ellentétben ők nem fogynak csontsoványra. Kerülik a társaságban való étkezést, mert egyrészt nehéz lenni megállni, hogy a kulturált étkezésből ne falásroham legyen, másrészt a többiek könnyen észrevehetik a vécében történő öntisztítási folyamatot.

A bulimiások számára megoldást jelenthet egy olyan terápia, ahol megtanulják leküzdeni azt a képzetüket, hogy az evés után vezekelni kell, valamint azoknak a helyzeteknek, szituációknak a felfedése melyekben leggyakrabban jelentkezik a falásroham. Hiszen van akinél az idegesség, van akinél a szomorúság váltja ki.

A bulimia bár nem hangzik olyan veszélyesnek mint az anorexia igenis az, mert a szervezet teljesen összeomolhat, az anyagcsere pedig egyik percről a másikra leállhat, azaz halálhoz vezethet.

Cseberből Vederbe

Bulimiából nagyon könnyen eshet anorexiába a beteg! Ez leginkább akkor történik, amikor felismeri, hogy amit csinál az probléma és többé nem hánytatja magát. Ez azonban egyre kevesebb evésre sarkallja, mert fél attól, hogyha nem üríti ki amit megevett, azonnal meghízik. Így hát nem is eszik…

Az anorexiás és a bulimiás közötti nagy különbség tehát az, hogy míg az anorexiás nem vágyik az ételre, sőt egyenesen tüntet ellene, a bulimiás folyton azon gondolkozik mi mindent fog összeenni, ha majd egyedül lesz. Mindkét betegség okai között ott vannak a külső hatások, napjaink szépségideáljai, a környezetünknek való megfelelési vágy, ami sokszor egy ártatlan fogyókúrával indul.

Figyeljünk jobban és ha saját magunkon vagy környezetünkben élőkön észleljük a betegségek tüneteit, mindenképp kérjünk segítséget!