Megváltoztatható Izmaink Szerkezete?

A vázizmunk miocitákból, azaz izomrostok kötegeiből áll. Minden miocita tartalmaz miofibrilt, ami proteinláncokból áll, amelyek képesek egymásbakapaszkodni, és húzóhatást kifejteni. Ez megrövidíti az egész izomcsoportot, és izomösszehúzódásnak nevezzük.

Az orvosok általában két típusra osztják az izomrostokat:

• Lassú-összehúzódású izom (I. Típusú)
• Gyors-összehúzódású izom (II. Típusú)

A gyors-összehúzódású izmoknak is van 2 típusa:

• II/a
• II/b

Minden izomrost-fajta egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, és mindegyiknek egy keveréke található meg az izomcsoportokban, körülbelül fele-fele arányban.

Lassú összehúzódású-izom (I. Típus)

A lassú összehúzódású-izmok hatékonyabban használják fel az oxigént, mint a gyors fajtájuk. Több ATP-t is(izomhoz szükséges üzemanyagot) termelnek, és hosszabb ideig képesek erőt kifejteni. Ennek köszönhetően sokáig bírják az erőkifejtést; nem fáradnak el hamar. Alkalmasak például hosszútávfutók, vagy kerékpárosok izommunkáinak létrehozásában.

Gyors összehúzódású izom (II. Típus)

Mivel a gyors összehúzódású izmok anaerob folyamatokat használnak fel az üzemanyag előállításához, sokkal gyorsabban képesek erőt kifejteni, és ráadásul nagyobbat is, mint a lassú-izmok. „Cserébe”, sokkal gyorsabban elfáradnak. A gyors-izmok körülbelül hasonló erő/összehúzódás-ra képesek, mint a lassú-izmok, de sokkal gyorsabban. Egy sprinternek például nagy segítségére lehet, ha sok gyors-izomrost található a lábában, hiszen hirtelen fejt ki nagy erőt.

II/a típusú izom

Ezek a gyors összehúzódású izmok képesek aerob és anaerob folyamatokkal energiát nyerni, így az I. és II. típusú izmok keverékei.

II/b típusú izom

Ezek a gyors összehúzódású izmok anaerob folyamattal nyerik az energiát, és ők a klasszikus gyors-összehúzódású izmok, amelyek a leggyorsabban képesek összehúzódni az összes izomtípus közül, de a hamar pihenőre is van szükségük.

Rosttípus és teljesítmény: van különbség?

Az izomrostjaink típusa befolyásolhatja mely sportokban vagyunk jók, például inkább azokban, amelyekben nagy erőkifejtésre van szükség rövid idő alatt (súlyemelés), vagy amelyikben gyors, de folyamatos összehúzódások kellenek (futás). Az olimpikonok genetikai alkata általában illik a sportágukhoz – pl. az olimpikon sprinterek izomrostjait 80%-ban a gyors-összehúzódású izmok teszik ki, míg a maratonfutók izmainak 80%-át a lassú-összehúzódásúak.

Megváltoztatható a rostok izomtípus-összetétele?

Ezt egyelőre nem támasztották alá kutatások, de némi bizonyíték van rá, hogy az emberi test képes megváltoztatni az izmok szerkezetét a terheléstől függően.

Ezeken felül a dolgokon kívül számos más tényező is befolyásolja egy sportember teljesítményét. Ilyen a lelki felkészültség, étkezés, hidratáltság, pihenés megléte/hiánya, forma, stb. Az izmokat viszont tudatosan fel lehet építeni előre, hogy a megmérettetéskor a lehető legtöbbet tegyék hozzá a jó teljesítményhez.